A “sasok földje”, a Balkán-félsziget legtitokzatosabb országa Albánia. Vadregényes tájak, hosszú tengerpartok és finom ételek mellett fantasztikus látnivalók és történelmi örökség vár mindenkit.

Mediterrán tengerpart, felfedezésre váró, természeti szépségekben gazdag hegyvidék, valamint a városok műemlékei hatalmas idegenforgalmi potenciát képviselnek, amely csak az utóbbi két-három évtizedben lett elérhető az újdonságot kereső turisták számára.

A mai Albánia területét már 100.000 évvel ezelőtt is lakták. Az időszámításunk előtti harmadik évezred elején telepedtek itt le az indoeurópai bevándorlók. A keveredés eredményeként jött létre az a sajátos kulturális és nyelvészeti tulajdonságokkal rendelkező népcsoport, mely az egész Balkán félszigetet benépesítette.

Ebből az ősi populációból kiindulva fejlődött ki az illíriai kultúra az időszámításunk előtti második évezred folyamán. Időszámításunk előtti 168-ban bekövetkezett bukása után az illíriai királyság a Római Birodalom részévé vált. A birodalom kettészakadását követően (i.sz. 395) Illíria a Bizánci Birodalom része lett.

Az ország számos megszállásnak esett áldozatul az ezt követő 1000 év alatt és a 14. század végére Albánia az Ottomán Birodalom fennhatósága alá került. 1443-1468 között az albánok sikeresen harcoltak az ottománok ellen a legendás Gregj Kastrioti szkanderbég vezetésével. Az ottomán hódítást megállították az albánok, így megmentve Európát is az inváziótól.

Az elkövetkező századok felkelései és szabadságharcai végül 1912-ben elhozták Albánia függetlenségét. 1912-től az első világháború végéig az országot folyamatosan támadták szomszédjai. 1939-ben Mussolini serege elfoglalta Albániát és véget vetett a királyságnak. 1943-ban Hitler seregei vonultak az országba. Az albánokat jól ismerik arról, mennyi segítséget és menedéket nyújtottak a zsidóknak a háború alatt, akik Görögországból és Jugoszláviából menekültek ide.

1944 novemberében a Kommunista Párt került hatalomra, amikor az idegen csapatokat kivonták az ország területéről. Röviddel ezután totalitárius rezsim jött létre Enver Hoxha kommunista vezető irányítása alatt. Körülbelül 50 éven keresztül tartotta fenn a rezsim az általános szegénység politikáját, amíg 1991-ben Albánia kiemelkedett az elzártságból.

Albánia tagja az ENSZ-nek, a NATO-nak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Európa Tanácsnak, a Világkereskedelmi Szervezetnek, az Iszlám Konferencia Szervezetének, és egyik alapító tagja a Mediterrán Uniónak.

Albánia 2015 óta tagjelöltje az Európai Uniónak.

Tirana - Főváros

Tirana Albánia fővárosa és egyben legnagyobb városa. A város számos egyetemnek ad otthont és a politikai, gazdasági és kulturális élet központja. Tiranát hegyek veszik körül, keletről a Dajti hegység és egy keskeny völgy nyílik észak-keletre, ahonnan a távolban látható az Adriai-tenger.

A város 15 km-re van Tirana repülőterétől és 39 km-re Durres kikötőjétől.

Tirana környékét már a kőkorszakban is lakták, ahogyan azt a környező hegyekben talált barlangok és leletek is alátámasztják. A legrégebbi felfedezés egy harmadik századból származó mozaik, mely számos egyéb lelettel együtt a Shengkin Szökőkúthoz közeli középkori templom mellett került napvilágra.

Durres - Albánia legöregebb városa

Durres ősi város, időszámításunk előtt 627-ben alapították és Epidamnus néven volt ismert, később pedig Dyrrachium néven. Durres Albánia második legnagyobb városa, lakossága 150.000 fő, mely nyáron csaknem megduplázódik.

A legfontosabb archeológiai lelet az Amfiteátrum, mely a legnagyobb a Balkán-félszigeten, i.e. második században épült és 15-20.000 nézőt tudott befogadni. Szintén érdemes meglátogatni Durres várát, mely a korai középkorból, az 5-6. századból származik.

Durres a legnagyobb tengerparti úti cél Albániában. Partja 16 km hosszú, 50-100 méter széles és csak 30 km-re van Tirana Nemzetközi Repterétől és 39 km-re Tirana városától. A tengerparton végig turisztikai létesítmények kínálnak minőségi szolgáltatást.<

Durres a legnagyobb kikötő és vasúti közlekedési csomópont. Rendszeres a közlekedési kapcsolat az olasz kikötőkkel.

Vlora - Fehér tengerpart mérföldeken keresztül

Vlora tengerpartja Albánia dél-nyugati részén fekszik, az Adriai és Jón tengerek találkozásánál. Vlora, az Otranto csatornán keresztül, Albánia legközelebbi pontja Olaszországhoz (72 km).

145 km-re van Tiranától és 130 km-re Görögországtól. Vlora tengerpartján végig fehér homokot és hihetetlen tájat találunk. Rengeteg gyönyörű fürdőhely van, mint Cold Water, JOnufra, Radhima és Orikum.

Vlorában egy évben átlagosan 274 nap van napsütés. Az albán riviéra egyik leglélegzetelállítóbb kilátása a várostól délre kezdődik és egészen az Albánia legdélebbi pontján fekvő Sarandáig tart.

Az utóbbi évek turizmusban mutatkozó fellendülésének köszönhetően rengeteg éjszakai klub, étterem és bár nyitott meg ezen a vidéken, különösen Cold Water (Uji  i  Ftohte) közelében, körülbelül 3 km távolságra a városközponttól.

Saranda - A dél gyöngye

Saranda Dél-Albánia kapuja, egy kisváros, melyet közrezárnak a magas hegyek és a Jón-tenger. A Saranda név egy kora-keresztény monostor nevéből származik, melyet Szent Quaranta tiszteletére emeltek a hívők.

A Jón-tenger partján helyezkedik el, szemben a görög Korfu-szigetével, Sarandát mediterrán éghajlat és meleg tenger jellemzi.

Elhelyezkedésének és meleg időjárásának köszönhetően Saranda az egyik legvonzóbb turisztikai úti cél az albán riviérán, a nászutasok kedvenc állomása. A tengerparton és a fő sétány mentén szállodák és éttermek találhatók, melyek szállást és szórakozási lehetőségeket biztosítanak. Napi kompjárat köti össze Sarandát Korfu szigetével.

Az ingatlanpiac

Ki vásárolhat ingatlant Albániában?

Nincs korlátozás a külföldiek által történő ingatlan tulajdonjogszerzésre Albániában. Mezőgazdasági területet külföldiek nem vásárolhatnak, csak akkor, ha céget alapítanak Albániában.

Bizonyos területeken előfordulnak korlátozások, melyek célja a környezet vagy kulturális örökség védelme, illetve katonai cél felhasználás miatti korlátozás. Továbbá vannak bizonyos korlátozások a családi törvény alapján.

Az ingatlan tulajdonosa lehet önálló tulajdonos vagy társtulajdonos is Lehetséges korlátozott felelősségű társaságot (SH.p.k) alapítani, vagy részvénytársaságot alapítani, és ezek a társaságok birtokolhatnak, vagy vásárolhatnak ingatlanokat vállalati ingatlan befektetésként.

Albániában minden ingatlan a szabad tulajdon elvén kerül megvásárlásra. Albániában az az elv is általánosan elfogadott, hogy egy ingatlanon belül a magántulajdonban és közösségi tulajdonban lévő részek jól megférnek egymás mellett.

A közösségi tulajdonrészek hatálya alá eső tulajdoni jogokat jellemzően az Albán Polgári Törvénykönyv szabályozza.

Ingatlan birtoklása Albániában

Az ingatlanadót a kerületi hatóságok vetik ki Albániában azon elv alapján, hogy minden ingatlan helyben adózik.

Minden személy, aki az év 365 napjából legalább 183 napot Albániában tölt, helyi lakosnak számít, függetlenül attól, hogy milyen szünetekkel áll össze ez az időszak.

Bár Albániában biztonságos ingatlan vásárolni, és a vonatkozó hatályos jogszabályok szilárdak, javasolt az ingatlanvásárlási ügylet során együtt dolgozni egy ügyvéddel és egy tapasztalt ingatlanos szakemberrel.

A befektetett ingatlanok esetében a vagyongyarapodás látványos. Folyamatosan emelkednek az ingatlanárak, ami már most is 15-25%-os értéknövekedést produkál évente. Albánia közelít az EU tagság felé. Belépésükkel az ingatlanárak emelkedése elkerülhetetlen.

Mindent összevetve, Albánia a legújabb, legfeltörekvőbb ingatlanpiac Európában. Az egyik legmegfizethetőbb az Adrián és a Jón tengerparton, versenyképes árakkal más régiókhoz képest. Az átlag négyzetméter ára újépítésű ingatlanok esetén 800 - 1.100 EUR! Ezek az árak azonban már nem sokáig maradnak így, legkevésbé az olyan prémium környékeken, amelyek igazán kedveltek a külföldi vásárlók között.